Fiatfalva a Nagyküküllő folyó középső szakaszának bal partján fekszik, Hargita megye dél-nyugati szélének egyik utolsó településeként. Észak- keletről a Nagyküküllő választja el Székelykeresztúrtól, észak-nyugatról Alsóboldogfalvától és Újszékelytől, egy erdővel benőtt hegyvonulat déli részen a Maros megyei Felektől és Szederjestől dél-nyugati részen.

A helység tengerszint feletti magassága 370m, főutcájának hossza 1735m. A falu felső részén a víz sós, az alsó része pedig talajvizes, ezért a belsőségek nem terjeszkedtek.

Neve különböző formában található meg a régi köziratokban: Fiad-, Fijad-, Fiát-, jelenleg Fiatfalva. Román neve Filiaş, német neve nem ismert.

Az 1960-ban végzett ásatások szerint az első település a VII-VIII. században már létezett, a jelenlegi település dél- keleti részén fekvő Nagyerdőföldje nevű határrészben, mely kb. 500 m távolságra található a falutól. Az egykori település alsó részén volt egy tó, mely a Nagyküküllő észak felé történő mederváltoztatásával párhuzamosan lecsapolódott, és megkezdődtek az építkezések a jelenlegi helység alsó részén.

A falu észak- keleti határában a Sóskút részen bővizű sósforrások fakadnak. Ezt a vizet gyógyvízként használják, ízületi, reumatikus és nőgyógyászati bántalmak kezelésére, de szív és érrendszeri betegségek esetén nem ajánlott. 

A konyhasóban és szulfátokban gazdag szürkés iszap folyamatosan tőr a felszínre, az iszapvulkánok apró kráterei érdekes látványt nyújtanak és gyógyításra is alkalmasak.A déli határ természetvédelmi területként ismert. Orbán Balázs így írja: „Fiatfalván alól Sukoró völgyében egy ingoványos, Fejérszéknek nevezett, terület van, melyből hamuszínes fejér víz foly le”.

1952-ig, az 1928. és 1931. év kivételével mindig létezett és működött községház Fiatfalván. Az említett két esztendőben Fiatfalva közigazgatásilag Székelykeresztúrhoz tartozott. 1952-ben a helyi községházat megszűntették és Székelykeresztúrhoz csatolták, így Fiatfalva adminisztratív szempontból megszűnt mint falu, Székelykeresztúr egyik utcájaként szerepel. Az itt lakók életvitele, berendezkedése, és mentalitása mégis napjainkban is falunak tartja, a közbeszédben is faluként említjük. Ez a kettősség is Fiatfalva egyik sajátossága.

Az emlékezet úgy tartja, hogy a faluban mindig volt iskola. Az első írásos feljegyzés, amely az iskola létezését bizonyítja, 1701-ből maradt ránk.

A református és unitárius egyházközségek külön iskolát alapítottak, az 1899–1900-as iskolai évig az oktatás felekezeti iskolákban történt.

Fiatfalva lakosainak vallási megoszlását befolyásolta a reformáció, valamint a falu területén lévő kastély tulajdonosai. Az 1332-es Pápai névjegyzékben Fialfalva katolikus közössége szerepel 1562-ig.

A reformáció hatására a falu egy része átállt a református vallásra, majd 1568-ban a katolikusok és a reformátusok egy része a megalakult unitárius hitre tért.

Nemes Klára (1711-1800), az udvarház örököse kezdeményezésére az udvar tagjai a fiatfalvi református egyházközség tagjai lettek.

1726 óta a fiatfalvi reformátusok és unitáriusok közösen használnak egy templomot, meghatározott szabályok szerint, mely a vallásos élet minden területét lefedi.

Fiatfalva nevezetességei közé tartozik a falu dél-nyugati részében elhelyezkedő Ugron– kastély. Nevét utolsó tulajdonosától kapta. Az első adat, amely biztosan az udvarra vonatkozik, azt közli, hogy 1468 május 6-án Mátyás király rendeletével Timafalvi Tatár Mihálynét Pálfi Ilonát iktatják be Felek és Szederjes megyei területen fekvő birtokba.

Az udvarház építése Fyadfalvi Bálint nevéhez fűződik.

Az uradalom történetében nem volt egy olyan család, mely évszázadokon keresztül tulajdonosa lett volna a birtoknak, így annak fejlődése egyes tulajdonosaihoz kötődik. Az udvarház, majd később a kőalappal vár alakjában átépített kastély és gazdáinak története összefonódott a falu életével.

A falu mai utcaképét a szász hatást tükröző utcafrontra épült házak együttese határozza meg.

Mai arculatát, gondolkodásmódját sajátosan alakította a szabad székelyek önállósági tudata, a kastély urainak évszázados jelenléte, a dolgozó egyszerű emberek alázata és Székelykeresztúr szomszédsága.